A vers nem egyenlet, nincs megoldása… greCSÓKOLlár Tatabányán járt
A Vértes Agorája különleges irodalmi-zenei csemegével zárta az óévet, amely egyszersmind új sorozatunk, a Kultimo debütálása – de sokkal inkább berobbanása – volt. Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László, azaz a greCSÓKOLlár Szív, ha üt, magyar című verskoncertjét hallhatta a közönség. A helyszín Tatabánya újracsiszolt ékköve, a Tulipános Ház volt, amely egészen egyedi miliőt kínált, s méltó környezetnek bizonyult a magasszínvonalú produkcióhoz.
A Hrutka Róberttel, Mákó Katóval és Vajdovich Árpáddal zenakarrá egészült alkotópáros látszólag spontaneitással teli, mégis tökéletesen felépített, s – csak a legjobbakra jellemző – hibátlan ívet leíró műsora olyan módon szólt az érzelmekről – legyen az szeretet, szerelem, barátság vagy a szülővé válás – , ahogyan azt a maga valójában éljük meg, s ahogyan azt csak a rendkívüli ihletettséggel megáldottak tudják kifejezni: ahol ember jár, ott minden profán történésben szentség lakozik, s minden szentség egycsapásra profánná lehet… Az elhangzó versek, dalok, adomák, novella részletek mindenkiről és mindenkihez szóltak, s a legváratlanabb pillanatokban mélyültek el, s hatoltak be a lélek szövetébe, majd ugyanilyen hirtelenséggel váltottak át arra a fajta – fanyar – humorra, ami nélkül lehetetlen a létezés.
Ennél igényesebb, különlegesebb és sikeresebb évzárást nem is kívánhattunk volna… Az egykori Tiszti Kaszinóban kétszáz ember szíve akár dobbant, akár vert, akár ütött – egyszerre tette!