Sok jó ember nagy helyen | Az önkéntesek világnapja az Agorában

Sok jó ember nagy helyen | Az önkéntesek világnapja az Agorában

Az önkéntesek nemzetközi napján – december 5-én – Tatabányán, A Vértes Agorájában nagyszabású rendezvényt szenteltünk ennek a fontos társadalomszervező erővel bíró jelenségnek, az önkéntességnek.

Börze és előadások segítették a feleket – szervezeteket és lehetséges önkénteseket – az egymásra találásban, illetve az információ- és ismeretátadásban. Számos helyi, országos és nemzetközi szervezet fogadta el a meghívást, és vett részt a programon.
Ami összekötött minden résztvevőt, az a tenni akarás és a lehetetlent nem ismerő tettvágy volt.

A jelenlévőket Salamon Hugó, A Vértes Agorája szakmai igazgatója köszöntötte, néhány gondolatban összefoglalva, hogy az önkéntesség nem csupán egy ellenszolgáltatás nélkül elvégzett munka, hanem szemlélet: odafordulás ügyek, emberek, célok irányába. Egyfajta misszió. Szólt arról is, hogy az Agorában az önkéntességnek kialakult kultúrája van, s munkánkat a kezdetektől ilyen természetű tevékenység is segíti.

Az előadások többsége az egyes szervezetek gyakorlatát, illetve önkéntes programjaik fejlődéstörténetét ismertette, hol általánosságban, hol egy-egy konkrét akción keresztül bemutatva. Az önkéntesség területén nagyobb tapasztalattal – és bázissal – rendelkezők mentori programot is működtetnek, ezek „üzemszerű” rendszeréről is sok hasznos dolgot árultak el.

A Fesztivál Önkéntes Központ például működése 10 éve alatt 15-ből 2000 fős bázisig jutott el, s mára komoly technikai és mentori háttér segíti az önkénteseket a testhezálló feladatok megtalálásában, s az abban való hatékony helytállásban.
Az őket képviselő Árvai Csengétől azt is megtudtuk, hogy a hozzájuk jelentkezők valóban a közösségért tenni akaró fiatalokat jelenti, hiszen a kényszerű fesztiválszünetben is találtak magunknak feladatot. Így jött létre a „Hogy tetszik lenni?” program, amelyben – a legnagyobb bezárkózások közepette – magányosan élő idős embereket hívtak fel rendszeresen telefonon, pótolva a mentális egészség fenntartásához elengedhetetlenül fontos társaságot, s a jó szót!

Volt néhány szervezet, akik a technika segítségével kapcsolódtak be a programba. Ilyen volt például a WWF Hungary, amely az ember és természet harmóniáját igyekszik megőrizni, illetve sok esetben visszaállítani. Az őket képviselő Gigler Dóra MS Teams-en keresztül jelentkezett be, s ismertette a szervezet „Panda Banda” névre keresztelt önkéntes programját, hangulatvideókat is segítségül hívva.

Két egykori kollégánk, Tóth Zsóka és Sugár Gabriella is jelen volt a rendezvényen. Ők a Komárom-Esztergom Megyei Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítványt képviselték. Egy konkrét – az önkéntesség szempontjából is különleges – esemény tapasztalatait osztották meg. A fogyatékkal élőknek rendezett legutóbbi Százszorszép fesztivál kapcsán elmondták, milyen rendkívüli feladatot jelentett az önkéntesek felkészítése, mennyire aprólékosan kidolgozott forgatókönyv alapján indultak neki a rendezvénynek, s próbáltak felkészülni minden váratlan eshetőségre. S arról is hallhattunk tőlük, végül mennyit adott ez az esemény azoknak a fiataloknak, akik vállalták a feladatot. Egyikőjük, Balogh Jessica személyesen is eljött, hogy megossza tapasztalatait. A Bárdos László Gimnázium 11. osztályos tanulójának szavai mindezt sokszorosan is megerősítették: végül maguk az önkéntesek köszönték meg a lehetőséget, s érezték kiváltságnak, hogy részesei lehettek az eseménynek. S ez az önkéntesség valódi arca, a lényege!

Ha van konklúziója a december 5-én az Agorában elhangzott előadásoknak, a résztvevők közötti beszélgetéseknek, akkor az az, hogy az önkéntesség egy győztes-győztes helyzet, hiszen mindenki nyer vele. S akármilyen hihetetlen, az önkéntesek kapnak többet: közösségi élményt, új barátokat, tanulási, fejlődési és tapasztalatszerzési lehetőséget, kaput a munka világába, s nem utolsó sorban: lélekemelő pillanatokat.